2013. július 20., szombat

A hatodik nap - mókavonat helyett munkavonat

Sziasztok!

Ismét jelentkezünk a csikvándi mesével, hiszen messze még a történet vége. Bár a külvilág dolgozó embereinek ma nem kellett dolgozniuk, - mivel szombat van - , mi azért folytattuk a kilátó összerakását. Az építőcsapat kicsit már megfáradt (kicsit még jobban, mint tegnap), a juhászbetegség lassan már reggeli után is jelentkezik rajtunk. Sebaj, munkánk fája lassan beérik.

Szombati reggelünk sem volt lazább az eddigieknél, fél 8-kor reggeliztünk. Újdonság azonban, hogy tegnap este átpakoltunk a gyarmati asztalos műhelyből a csikvándi helyszínre, így egyesült a faluÉPÍTÉS team, és a tábor udvarában dolgoztunk együtt. Igen szép látvány volt, hogy egyszerre vagy húsz ember fúrt-faragott-vésett-fűrészelt.

A kemence megépítése is jó úton halad, aki megunta a gerendák megmunkálását, akár fonhatott is!





Ezen kívül végre nagy dolog történt ma! Az építmény lassan valóban kilátó, és nem csak egymás mellett fekvő gerendák és pallók halmaza. Véglegesre csiszoltuk az elemeket, a fa kapcsolatokon kívül fém kötőelemekkel erősítettük meg a konstrukciót, majd elkezdtük összeépíteni a középső generál kockaelemet. A keményebbek még most, este fél 8-kor is dolgoznak, néhányan fociznak, a legszeretnivalóbbak pedig lecsót alkotnak. Szavak helyett azonban beszéljenek a képek! Vasárnap is lesz mese.

faluÉPÍTÉS
szervezők

A tegnap esti rakodás

Itt a lányok is erősek.









Együtt vésni de jó!



Csiszolnivaló. 




Illeszkedik. 





Az akácot megégette a körfűrész, úgyhogy szintén csiszolásra várt. 




Egy kis szórakozás.

Árnyékból leselkedés







Hárman bogozzák. Vagy inkább csomózzák?

Az!









Juhászbetegség álá Gábor.






Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése